Óh, az a lázasan izzó éjszaka.
Jó amikor fellobban forró lángja!
Átkarol szorosan szenvedély karja,
s fagyot szíved tűztengerré alakítja.
Elhatalmasodik rajtad a ritmus,
ez az az érzés, ne hogy el fuss!
Nem éget ez a tűz, csak megizzaszt.
Megmozgatja görcsös vonalaidat.
Amikor el fog a szenvedélynek dallama,
akkor lehetsz csak magad s más izgatója!
Érezd amint át jár az áhítat,
beillan mint pacsuli illat.
Meg moccan, gyorsabban-hevesebben,
jár jobbra-balra szíved-lelked.
S ahogy megdől a rekord
így lesz idilli a hold.
Ahogy megcsillan a magagával ragadó hold fény,
forrni kezd égen-földön vére minden lénynek!
Ritmusra mozdul minden kéz és láb,
s szenvedélynek láng martalékává válsz!
Ösztönös mocorgás halad át rajtad,
nem vagy szobor, hát mozgasd-mozgasd!
Megfeledkezel a bajokról, passzióvá válsz,
s halkan lopakodik a szívedbe a tánc.