Hallottam már sok dolgot,
vidám volt mind,
de én nem lettem boldog!
Ahogy mindig, lassan mindenkit.
Ellökni magadtól valakit,
valakit aki fontos volt.
Rossz döntést hozni,
s őrökre elveszíteni
Nincsen már oka a létnek.
Hanyagoljon minden ártó lélek.
Felejtsen el minden emlék,
fakuljon ki, mint a régi fénykép!
Se vele se nélküle.
Tovább nem lehet.
Hiba lenne remélni,
mindent el kéne feledni?
Álcát minden nap.
Mosoly fagyva arcára.
Vidám az amit látsz.
Csak a káosz a rejtély.
Olyan sok minden,
dominóból az égen.
Rejtve az érzelmek.
Majd összeomlik egyszerre.
Apró hullám a végnek kezdete,
apró hullám mindenek a vége.
Éjjelek álmatlan, várva a csodára,
elemésztő éjszakák sok csalódása.
Fakó fájó dolgok kavalkádja,
illata megfűszerezi, babonázza.
Agyából ki ne verje semmi-semmi.
Minden az ő hibája! Nincs mit tenni!