Nem ér semmit sem a szó mi szádon kireppen!
Elveted bűnben lett magvaid,mérgezettek ajkaid.
Veszett csirák fertőzik az elméd, nyelved hegyét,
robbanásként dől össze,fellegvárad len van a mélybe!
S végül széthasad a legvastagabb páncél,
s életnek szárnyain a végzet is útólér!
S majd minden igazra a nap sugara rá süt,
és majd a hazug kastély a lángok közt eltün.